Mende birtok rövid története

Mende a honfoglalás után a mindenkori magyar király birtoka volt. Az akkori viszonyok között a határt ún. határjelekkel húzták meg.A környező tulajdonosok, haszonbérlők –például egy-egy család kihalásakor, háborús, különösen a tatárjárást követő időkben – sokszor elbirtoklásokkal növelték possessioikat. Az uralkodók ezt azzal igyekeztek megelőzni, hogy az elődeikésáltaluk korábban adományozott földeket oklevelekben megerősítették, az egyházi szervezetek pedig rendszeres határjárásokat tartottak: renoválták, felújították a határjeleket, szükség esetén pedig eljárást kezdeményeztek az elbirtoklókkal szemben.

Hasonló történt Mende esetében is. Az a földterület, amelyet ma Mendének nevezünk, részben a környező nemesek művelése alatt állott, részben adomány formájában a pannonhalmi apát birtoka volt. IV. Béla király trónra lépését követően oklevélben ismerte el, amit elődei a pannonhalmi apátnak adományoztak;sőt egy általa 1252-ben adományozott föld nyugati határaként a pannonhalmi apát birtokát jelölte meg:

„Keletről két határ található, a második György fiai Becha és Prich földjeit választja el; innen Yllw [Üllő] fia János földjei felé fordul, amely földet nyilvános út [közút, országút] szel át, és a két hegy között a völgybe megy le, ott dél felől a Pankutha-i [pankotai] apátnak Wri [úri] földjét éri el; azután fentnevezett Oltuman öröklött földjét éri el. Nyugat felől pedig Pannonia szent hegyén lévő Szent Márton apátjának[pannonhalmi apátnak] a földje választja el, ahol három fő határpont található, és innen jut el a gyakran emlegetett Oltuman vásárolt földjeihez, amelytől az előbbi határok [=kiindulási pont] felé tart.”

A birtokot 1274-ben Apátinak (Apáthy)nevezték. Henrik apát a possessiot 1306. február 26-án özvegy Gychi Istvánné (Bana nemzetségbeli nemes Banai Pál Pendyth nevű leányának) birtokára cserélte, miután Pendyth asszony a Veszprém megyében található Gicz nevű birtokát Szent István templomával együtt a pannonhalmi apátnak ajánlotta fel. Apáti 1326-ban a zerindi Buda nevű nemes tulajdonába került.

A XIV. század elején valamennyi környező település (Oszlár, Sáp, Süly, Locsod, Tuzberek, Bille, Gyömrő, Péteri, Gomba, Úri stb.) neve megtalálható az oklevelekben. A Mende név először 1324-ben családnévként tűnt fel, majd közel száz év múlva, 1411. május 25-én mármint birtok képezte a Naraasapath-i (Nyársapáti) család hagyatékának tárgyát. A terület 1505-től a Werbőczy [Verböczi] család tulajdonába került. 1531. január 9-énWerbőczyIstván más birtokokért cserébe visszajuttatta I. János királynak.

Mende a török időkben Mindé néven lakott birtoknak számított, és adót fizetett. A név újból 1627-ben fordult elő:Billével, valamint Szentistvánnal együtt Bosnyák Tamás és mindkét nembeli leszármazottainak tulajdona lett.

Koháry István végrendeletének végrehajtása 1731-ben.

Forrás: MNL OL P 1511-53-31

A mai Mendét sohasem csak egy család birtokolta. Főként beházasodások révén a Bosnyák, a Koháry, az Eszterházy és az Illésházy családok birtokrészeit képezte.Koháry Istvánnak tett szívességért cserébe 1730 körül egy ideig a sógora, Károlyi Sándor révén a Károlyi család is tulajdonosként jelenhetett meg. – A Keglevich család szintén komoly hányadot szerzett magának. Például 1787-ben a mai Pusztaszentistvánon a gróf Keglevich, a gróf Eszterházy és a gróf Stirom (=Styrum) család osztozott.

A Koháryak helyi tekintélyét növelte, hogy 1736. szeptember 3-án VI. Károly király gróf Koháry Andrásnak Mende felett pallosjogot adott…

Miután a Szász-Coburg hercegi család katolizált, és egyik leszármazottja, Ferdinánd a Koháry családba beházasodott (1815-ben Antóniát vette el), az 1831-ben kelt királyi adománylevél nyomán örökösödési jogot szerzett a Koháry birtokok felett. Az 1930-as években már a Szász-Coburg herceg leszármazottai, gróf Teleki László és a katolizált Baumgarten Ignác számítottak Mende legnagyobb birtokosainak…

Honnan származik és mit jelent Mende neve?A Mende jelentése a történelem homályába vész. Sokan törekedtek már, hogy meghatározzák, honnan kapta a falu a nevét. Mindegyik törekvés komoly hiányosságokkal járt. A jelenleg legelterjedtebb etimológiai kísérlet a tót med (=méz) vagy a török mendöle (=bárány, juh) szóra vezeti vissza. A tót szó újkori eredetű, tehát nem tekinthető „névadó”-nak. A mendöle ellen szól, hogy a település már évszázadokkal a török hódoltság előtt is létezett.Az újabb kutatások szerint személyről nevezték el a birtokot…A „mende” ősi szó, amely személynév eredetű nemzetségnevet jelöl, például „Quday-mende” – „Isten szolgája” szóösszetételben a mende szolgát jelent. [Ezt látszik erősíteni egyrészt az az 1700-as évekből származó latin szöveg, amely Mendével kapcsolatban a tribust (törzset) használja, másrészt a mende és a servus jelentésbeli hasonlósága: mende – mendikálás (köszöntés-, üdvözlésforma), illetőleg servus – szervusz (köszönésforma).] Egy másik feltételezés szerint a mende török-tatár eredetű szó, és lándzsát, kopját jelent… De vannak, akik a mentával (növénynév – görög változat – vö. görögországi Mende), mások a mantl (jelentése: kétfülű kosár – francia-holland változat – vö. a franciaországi Mende), illetőleg az Emmanuel önállósodott alakjával (Mendel – német változat) hozzák összefüggésbe.

Mende birtok az iratokban többször együtt tűnt fel Billével és Szentistvánnal. Fokozatosan javított státuszán, miközben Bille praedium (puszta) jellegűvé vált. Egyházi igazgatási szempontból pedig templommal rendelkezőfilia (leányegyház) lett.

A katolikus Mende

Mende az eltelt ezer év során lakott településnek számított. Bár voltak időszakok, amikor a lakói elmenekültek vagy a település elnéptelenedett, de egyetlen okirat sem szól arról, hogy a hely hosszabb ideig „vacua” (üres) lett volna.

Az itt lakók összességében annak a hitvallását követték, aki a területet birtokolta. Mivel tulajdonosai katolikusok voltak, lakosságát is teljes egészében vagy túlnyomórészt katolikusok alkották. A lakosság vallási összetétele érzékelhetően a török időkben változott meg: a törökök a váci püspököt elűzték; alig maradtak katolikus papok, akik a híveket gondozták volna; a lakosság egy része pedig elmenekült vagy megszökött… Katolikus szempontból további problémák merültek fel a törökök kegyetlenkedése, Bocskai csapatai, a reformáció terjedése, a nem katolikus földesurak ellenszenve stb. miatt.– Korabeli beszámolók szerint az egyházmegye keleti fele, valamint a Zagyvához és a Tiszához közelebb eső területek megőrizték katolikus többségi jellegüket, míg az egyházmegye északkeleti részén az evangélikusok, a többi részén pedig a reformátusok kerültek többségbe vagy éltek nagyobb tömbben. A későbbi betelepítések miatt a protestánsok komoly vetélytárssá nőtték ki magukat, s úgy tűnt, hogy hosszabb távon mindenütt többségbe kerülnek…

Mendét a reformáció annyiban érintette, hogy északról tótokat telepítettek ide (vö. a tót falu elnevezés).A rendelkezésre álló adatok szerint a lakosság katolikus többségi jellege azonban mindvégig megmaradt.

Nincsenek egyértelmű adataink arra, hogy a középkorban és a török időkben egyházigazgatási szempontból Mende hová tartozott. Azt tudjuk, hogy a pannonhalmi apátnak a saját birtokain kiváltságai voltak. Vonatkoztatható ez Apátira is, például világi hatóság az apát engedélye nélkül nem ítélkezhetett a birtok és népei ügyeiben (immunitási kiváltság)… 1306-tól viszont már egyértelműen a Váci egyházmegye igazgatási előírásai vonatkoztak rá. Az egyházmegyén belüli strukturális változások Mendére is hatással voltak: volt idő, amikor a váci, és volt, amikor a kecskeméti kerületbe tartozott. Okkal valószínűsíthető, hogy a török időkben egy ideig Irsáról (=Isaszegről)látták el… Miután Úri önállósodott(licenciátus lett, majd papot kapott, 1696-ban pedig plébánia rangra emelkedett), Úrinak lett a filiája(Vö. Mende egyházigazgatási besorolása; Úri plébánia és Mende filia lelkipásztorai).

Mende egyházigazgatási besorolása

Rövidítések: AD [ADP] – Archidiaconatus [Pesti Főesperesi kerület]

Districtus – kerület, egyházkerület

VAD – Vice–Archidiaconatus (Esperesi kerület)

1754–1913 között

Év	Filia	Katolikus	Evangélikus	Református	nem egyesült[1]	Zsidó
1754	A Directorium seu ordo officii Domini recitandi Dioecesis Vaciensis nem tartalmaz sem papokra, sem egyházközségekre vonatkozó információt
1783–1785	Csak a Nomina defunctorum e clero Dioecesis Vaciensis-t [A Váci egyházmegye elhunyt papjainak a neveit] tartalmazza
1786–1792	A Districtus Kecskemethiensis-hez [Kecskeméti kerülethez] tartozik, főesperes Josephus Kozma kanonok, kecskeméti plébános
1786–1792	Úri	plébános: Georgius Hakkel
1801	Úri	plébános: Paulus Hampl (máshol: Hampel)
1807[2]	Mende	300	(Nem-katolikusok) 168		n. a.	10
	Bille	46	8		n. a.	n. a.
	Farkasd	15	4		n. a.	n. a.
	Tete	40	25		n. a.	n. a.
1808	Mende	311	(Nem-katolikusok) 170		n. a.	12
	Bille	50	10		n. a.	n. a.
	Farkasd	16	4		n. a.	n. a.
	Tete	40	25		n. a.	n. a.
1809	Mende	300	165		n. a.	n. a.
	Bille	31	12		n. a.	n. a.
	Farkasd	18	8		n. a.	n. a.
	Tete	41	24		n. a.	n. a.
1812[3]	Mende	309	155		n. a.	n. a.
	Bille	58	8		n. a.	n. a.
	Farkasd	12	4		n. a.	n. a.
	Tete	32	10		n. a.	n. a.
1818	Mende[4]	317	184		n. a.	n. a.
	Bille	45	21		n. a.	n. a.
	Tete	28	18		n. a.	n. a.
1820[5]	Mende	319	167	4	n. a.	n. a.
	Bille	62	16	2	n. a.	n. a.
	Farkasd	15	1	11	n. a.	n. a.
	Tete	36	n. a.	13	n. a.	n. a.

Év	Filia	Katolikus	Evangélikus	Református	nem egyesült	Zsidó
1821[6]	Mende	303	165	n. a.	n. a.	n. a.
magyar és tót	Bille	52	15	12	n. a.	n. a.
	Farkasd	18	2	10	n. a.	n. a.
	Tete	50	n. a.	16	n. a.	n. a.
1824	Mende	599	157	3	n. a.	n. a.
magyar és tót	Bille	21	4	1	n. a.	n. a.
	Farkasd	34	n. a.	20	n. a.	n. a.
	Tete	51	8	21	n. a.	n. a.
1827[7]	Mende	508	195	n. a.	n. a.	5
1828	Mende	369	187	6	n. a.	n. a.
magyar és tót	Bille	41	8	2	n. a.	n. a.
	Farkasd	51	n. a.	11	n. a.	n. a.
	Tete	44	n. a.	12	n. a.	n. a.
1831[8]	Mende	379	199	6	n. a.	n. a.
magyar és tót	Bille	44	6	n. a.	n. a.	n. a.
	Farkasd	13	4	4	n. a.	n. a.
	Tete	43	7	10	n. a.	n. a.
1832	Mende[9]	369	207	n. a.	n. a.	n. a.
magyar és tót	Bille	45	10	n. a.	n. a.	n. a.
	Farkasd	32	4	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	36	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
1833	Mende	353	190	n. a.	n. a.	n. a.
magyar és tót	Bille	37	n. a.	2	n. a.	n. a.
	Farkasd	33	2	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	34	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.

Év	Filia	Katolikus	Evangélikus	Református	nem egyesült	Zsidó
1834	Mende	372	187	n. a.	n. a.	n. a.
magyar és tót	Bille	35	10	n. a.	n. a.	n. a.
	Farkasd	30	10	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	42	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
1842[10]	Mende	397	185	n. a.	n. a.	6
magyar és tót	Bille	65	15	n. a.	n. a.	n. a.
	Farkasd	45	10	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	56	5	n. a.	n. a.	n. a.
1846	Mende	412	207	n. a.	n. a.	7
magyar és tót	Bille	117	13	n. a.	n. a.	n. a.
	Farkasd	62	8	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	68	7	n. a.	n. a.	n. a.
1852[11]	Mende	350	187	3	n. a.	7
magyar és tót	Bille	124	4	6	n. a.	n. a.
	Farkasd	72	6		n. a.	n. a.
	Tete	64	4	2	n. a.	n. a.
1853	Mende	352	194	3	n. a.	8
magyar és tót	Bille	41	8	2	n. a.	n. a.
	Farkasd	51	n. a.	11	n. a.	n. a.
	Tete	44	n. a.	12	n. a.	n. a.
1855	Mende	400	200	6	n. a.	8
magyar és tót	Bille	102	4	3	n. a.	n. a.
	Farkasd	48	6	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	55	2	n. a.	n. a.	n. a.
1856	Mende	406	203	4	n. a.	7
magyar és tótVAD NK, ADP[12]	Bille	100	4	4	n. a.	n. a.
	Farkasd	35	8	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	54	n. a.	3	n. a.	n. a.

(folytatás)

Év	Filia	Katolikus	Evangélikus	Református	nem egyesült	Zsidó
1861	Mende[13]	450	200	1	n. a.	8
magyar és tót	Bille	85	9	8	n. a.	n. a.
	Farkasd	n. a.	50	11	n. a.	n. a.
	Tete	45	2	7	n. a.	n. a.
1865	Mende	470	215	n. a.	n. a.	10
magyar és tót	Bille	102	4	3	n. a.	n. a.
	Farkasd	48	6	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	55	2	n. a.	n. a.	n. a.
1867	Mende	480	225	n. a.	n. a.	14
magyar és tót	Bille	107	5	8	n. a.	n. a.
	Farkasd	30	n. a.	9	n. a.	n. a.
	Tete	50	n. a.	8	n. a.	n. a.
1875	Mende	560	227	8	n. a.	10
magyar és tót	Bille	115	8	4	n. a.	n. a.
	Farkasd	20	n. a.	7	n. a.	n. a.
	Tete	66	n. a.	8	n. a.	n. a.
1879	Mende	596	274	2	n. a.	11
magyar és tót	Bille	102	4	5	n. a.	n. a.
	Farkasd	29	n. a.	12	n. a.	n. a.
	Tete	74	n. a.	8	n. a.	n. a.
1883	Mende	604	304	2	n. a.	11
magyar és tót	Bille	103	n. a.	3	n. a.	n. a.
	Farkasd	69	n. a.	2	n. a.	5
	Tete	92	n. a.	8	n. a.	n. a.
1888	Mende[14]	634	298	11	n. a.	21
magyar és tót	Bille	102	4	3	n. a.	n. a.
	Farkasd	48	6	n. a.	n. a.	n. a.
	Tete	55	2	n. a.	n. a.	n. a.

(folytatás)

Év	Filia	Katolikus	Evangélikus	Református	nem egyesült	Zsidó
1890	Mende	697	281	11	n. a.	22
magyar és tót	Bille	38	n. a.	1	n. a.	n. a.
	Farkasd	30	7	19	n. a.	2
	Tete	66	n. a.	7	n. a.	n. a.
1892	Mende	808	289	8	1	23
magyar és tót	Bille	54	4	2	1	n. a.
	Farkasd	82	35	18	n. a.	9
	Tete	66	n. a.	20	n. a.	n. a.
1898	Mende	816	289	8	1	23
magyar és tót	Bille	56	3	2	n. a.	n. a.
	Szent-István[15]	58	2	2	n. a.	4
	Farkasd	86	24	18	n. a.	9
	Tete	66	2	19	n. a.	n. a.
1901	Mende	930	350	12	n. a.	30
magyar és tót	Bille	61	5	4	n. a.	n. a.
	Szent-István	59	3	4	n. a.	5
	Farkasd (alsó-felső)	89	22	16	n. a.	11
	Tete	77	2	17	n. a.	n. a.
1903	Mende	965	350	12	n. a.	30
magyar és tót	Bille	68	5	4	n. a.	n. a.
	Szent-István	66	3	4	n. a.	5
	Farkasd (alsó-felső)	89	22	16	n. a.	11
	Tete	79	2	17	n. a.	n. a.
1907	Mende	1288	800	12	n. a.	30
magyar és tót	Bille	72	3	4	n. a.	5
	Szentistván	65	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
	Farkasd (alsó-felső)	91	17	n. a.	n. a.	11
	Tete	79	2	17	n. a.	n. a.
	Pálffy-tanya	45	3	2	n. a.	n. a.

(folytatás)

Év	Filia	Katolikus	Evangélikus	Református	nem egyesült	Zsidó
1909magyar és tót	Mende	1308	820	18	n. a.	40
	Bille	78	5	6	n. a.	5
	Szentistván	66	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
	Farkasd (alsó-felső)	96	18	n. a.	n. a.	12
	Tete	83	2	17	n. a.	n. a.
	Pálffy-tanya	50	3	2	n. a.	n. a.
1913	Mende	1328	820	18	n. a.	20
magyar és tót	Bille	78	5	6	n. a.	5
	Szentistván	70	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
	Farkasd (alsó-felső)	15	18	n. a.	n. a.	11
	Tete	15	2	17	n. a.	n. a.
	Pálffy-tanya	50	3	2	n. a.	n. a.

Mende felekezeti megoszlása

1913–2011 között

Év	Római katolikus	Egyéb összes	Mind-összesen	Megjegyzés
1913	1556	930	2486	Ide értve Billét, Szentistvánt, Farkasdot, Tetét és Pálffy-tanyát
1920	1376	532	1908
1925	1498	569	2067
1928	1498	569	2067	1920. évi adat
1931	1715	2545	4260
1933	1906	2542	4448
1936	1906	2542	4448	1930. évi adat
1943	2180	2830	5010	1941. évi adat
1948	2194	2833	5027
1959	2460	n. a.	n. a.
2001	2721	1424	4145	KSH: 1424 főből egyházhoz nem tartozik: 601 fő
2011	1833	2298	4131	KSH: A 2298 főből valamely felekezethez (valláshoz) tartozik 614 fő

[1] Görögkeleti (ortodox) vallás

[2] Mende Úri plébánia filiája, a többi (normál betűtípussal szedett) helyiség Úri plébániához tartozó praedium (földbirtok, puszta).

[3] Mende 1810-től a Nagykátai VAD-hoz és a Pesti kerülethez tartozik.

[4] Még nincs feltüntetve az evangélikusokoratóriuma. Oratórium csak 1820-tól szerepel.A katolikus templom védőszentjeként Loyolai Szent Ignác van feltüntetve.

[5] Mende a Nagykátai VAD-hoz, 1819-ben a Soroksári, 1820-tól ismét a Pesti kerülethez tartozik.

[6] Mende a Nagykátai VAD-hoz tartozik

[7] Mende 1829-ben Soroksári AD-hoz tartozik

[8] A templom ad Annuntiationem Beatae Mariae Virginis consacrata, illetőleg ismét a Nagykátai VAD-hoz tartozik.

[9] Ecclesia Honoribus B. M. V. Annunc. sacrata, et Anno primum 1831. erecta, item Oratorium Augustanae Confessionis.

[10] Mende 1840-től ismét a Soroksári VAD-hoz tartozik.

[11] Mende 1851-től ismét a Nagykátai VAD-hoz tartozik.

[12] Mende a Nagykátai esperesi kerülethez és a Pesti főesperesi kerülethez tartozik.

[13] Ecclesia ad Sanctum Ignatium, item

[14] 1885-től a vasút és telegráf is jelölve a sematizmusokban.

SEzt megelőzően Szentistván a tápiósülyi plébániához tartozott.

Mende története

Mende birtok rövid története

A katolikus Mende

Mende egyházigazgatási besorolása

Mende felekezeti megoszlása

Online Rádiók

Linktár

Archívum